NAPLOPÓK
Pihenni fogok. Szétrámolom a ruhákat, kipakolom a konyhát, olvasok, nem várom a csodát.
A csoda, amúgy, te voltál. Csakhogy nem voltál, nem vagy, a neved sem tudom.
Akkor meg hol itt a csoda? Talán, hogy bekopogtat a Herceg és minden hibámmal együtt megszeret?
Ugye ez vicc? Mert mutass nekem csak egyet, aki minden különcségével együtt kedves nekem, a mosdatlan lábával, a nyűtt pulóverével, az éjszakai horkolásával, a hülye rendmániájával, hogy a gyermekded filmekről ne beszéljek. Olyat én még nem láttam. Legfeljebb addig, amíg nem ismerem.
Szóval maradjunk egyelőre a realitások mezején. Hétfő van. A tisztességesebbje dolgozik. Aki meg velem lopja a napot, legalább olyan pancser, mint én.
Mit kezdjek vele?
