BESZÉLGETÉS A CSŐGÖRÉNYRŐL
Beszélsz itt nekem szögekről meg polcokról meg csöpögő csapokról, én meg csak hallgatom, és egyre az jár a fejemben - honnan tudod?
Mert igenis jól esne, ha néha megfogná valaki azt a kurva csőgörényt, már ezt is tudom, és kitisztítaná a lefolyót, és mit nem adnék, ha valaki erősebben meghúzná azt a nyomorult szelepet, mert így ez csöpögni fog, amíg a világ világ, meg még három hónapot, de nem, ez nem az az üzlet, ami engem érdekel.
Egyébként megvagyok. A pénz nem tartozik az ópiátok közé, amelyekkel élek, jobban szeretem a természetes kábulatot, a szerelem nem jár mifelénk, talán rájött, hogy itt, a rémségek földjén nincsenek puttók, csak farkasok.
Hát így. És mert csak a szám nagy, egyébként este tíz után félek, nem is félek, rettegek egyedül kimenni az utcára, hát gondoltam, neked elárulom.
Hogy imádom, hogy élek, hogy szeretlek és néha viszontszeretsz, hogy veszekszem és veszekszel velem, és hogy nem hiszem, hogy a négy fal jobb, mint így, beszélgetve és nagyokat hallgatva veled.
