EGÉSZEN BUTASÁG
Annyira jó, hogy látlak! Istenemre, eszem ágában nincs megtudni, hol vagy, miért, de ebben a hőségben, és hogy egyedül vagyok, hogy megoszthatom veled a magányomat, különös, drága sorstárssá avat.
Mindent vagy semmit - másképp nem lehet. A szív vagy ad, vagy elzárkózik, a test ismer félmegoldást, különösen a női test, amely engedni tud, ha gyűlöl, ha nem akar.
Ami megrémít, hogy a szív lángolása szinte mindig, vagy mindig, a test felkínálkozásával jár. Vagy fordítva? Márpedig a szív nem csalhatatlan. Ahogy a test sem. Vagy igen?
Kusza lett, érzem. De én még soha, egyetlen egyszer sem hallgattam pusztán a vágyaimra. Nem engedtem, hogy a másik érintése, illata döntse el, hogy kedvesem lesz vagy elkerülöm.
És ki tudja, lehet, a test jobban tudja a döntést, csak éppen nem értjük, nem akarjuk őt hallani. Én legalább már nem is emlékszem rá, hogy szólt volna hozzám. Vagy más nyelvet beszél? Vagy megsüketítenek a morális undorok?