SZEGÉNY KEDVESEM
Vigyázz magadra, életem.
Még azt hiszed, hogy jobbat érdemelsz, hogy többet érsz annál, mintsem egy kócos, háromgyermekes anyának udvarolj, de én már ilyen vagyok.
Lehetsz te Első Péter vagy Rettegett Iván, beszélhetsz nyelveken vagy teremthetsz éppenséggel világokat, a játékod egyszerű, és én nem látok benne fantáziát.
Mert jó, nem tudsz veszíteni. És jó, a győzelmet féled. És hogy múljon a rettegés, körülveszed magad illatos háremekkel, benne asszonyok, gőzfürdő, háromhavonta némi elvonás, de meddig? Amíg fel nem lángol az udvarhölgy szemében, amit te őrületnek vélsz?
Szegény, megtévedt gyermek! A szerelem nálunk, nőknél, mindössze egy napig időz. A többi fészekrakás és anyai ösztönök, és amit te féktelen tűznek láttál, nem több, mint hókuszpókusz. Jótékony kellék abban a mágiában, amit te annyira vágysz és annyira elkerülsz.
Kérlek, légy hát türelmes. Engedd, hogy körülvegyen a gondoskodásával, engedd, hogy meséljen neked, hogy esküdjön, te vagy a legszebb, az első, te vagy a végtelen, hagyd, hogy szeressen.
Hiszen mindig is ezt akartad. Amikor elhagytál, hogy örökre velem maradj.
