GRAVITÁCIÓ
Az elmúlt hetekben megtaláltam magam. Beláttam mindent, és most versenyt futok az életemmel, hogy ne legyen alkalmam magam maradni, bezárkózni, belemenekülni a csendbe, mozdulatlanul feküdni és figyelni, ahogyan körülöttem a világ él, lélegzik és szép.
A belső én gravitációja ez. Amely ki akar zárni mindent, egyre kisebbre zsugorodik, hogy végül a pontszerűsége is beleolvadjon a nem-létezőbe.
Olyan hihetetlen erővel küzdök - nem tudom elmondani.
Felkelek. Kényszerítem magam, hogy ápolt legyek. Teszem a dolgom. Keresek valami munkát, és ha nincs, hát erőnek erejével hallgattatok magammal zenét. Nem, még nem merülök el a némaságban!
Néha elfáradok. Akkor írok neked - te mindig olyan okos voltál. Csak most ne hagyj magamra. Ne most.
